fény hatol a sötét szobába
rajtam fekszik, liheg,
gyűri a párnát,
bort töltök egy pohárba.
suttogó szavak simogatnak,
hajnal kacsint,
hideg a lábam,
meleget ennek a hazugnak!
szédület bök hátba, jó barát
combomon a keze.
felhúzódik a redőny.
falhoz vágom poharát.
vérként csurog falról a bor.
VálaszTörlésvörös szaga kínozza testemet,
megvakít a beáramló fény,
átkarolom a szobát, hogy megnyugtassa lelkemet.
nevet s kort hazudok.
magamnak. nem másnak.
állatként nyalom a foltot a falon.
kielégületlen, vad amazon..
.. te és mi hunyd le a szemed,
s várd a megváltó pofont!