egy bizonyos füzet lapjai

eddig azt hittem, hogy a cigi és a kávé a káros szenvedélyem.
minél jobban ragaszkodom valamihez, az annál jobban távolodik el tőlem. ergó ne ragaszkodjak? ne szeressek? ne érezzek és jó leszek? akkor kellek majd, ha robot leszek? hát így is játszhatjuk. de én nem férfi vagyok, hanem nő és nem robot, hanem ember. depresszió vagy elvonó? 'lesz még jobb világ.'
'labilis érzelmi világú, hajlamos alkalmi kapcsolatok kialakítására.' ... 'kényszeres hazudozó'...'magatartása kritikán aluli'
szindy, jössz velem a diliházba?

11:15 matekóra. cigit akarok és vodkát. ordítanék meg ugrálnék egy trambulinon. a telefonom a falhoz vágnám. fürödnék. bukfenceznék a holdon.
11:20 levetkőznék. rock-ot hallgatnék. forognék a széllel. sötét lenne. mosolyognának a csillagok.
11:25 az emberek hülyék. az ember angolul parázs. és ha én tűzként ége, mi vagyok? sosem voltunk emberek.

'írj, ha írnod kell..' késztetést érzek az írásra, felszabadít és megnyugtat. fellélegzek minden szó után, magam mögött hagyom a fejemben tomboló katarzist, majd megőrzi a lap, legyen már végre csend bennem!! vagy legyen zaj, de igazi, hogy ne halljak beszédet, csak zúgást, esetleg foszlányokat, és ne érezzem, az istenért! csak azt az egy illatot ne kelljen éreznem... leakarom tépni az összes kulcsot a szerelmesek kapujáról, tűnjön el az illúziónak minden tárgyi bizonyítéka! könnyelmű, fellengzős, szentimentalizmus! mire való az ész, a szív, a test, a tüdő?! a hús, a vér, a hallás, látás?! lélegzem... még élek. oké. nagy baj nem lehet, csak nem érzem a szívverésem. oké, még élek. nagy baj nem lehet...igaz? kattog az óra, 12:05 de kit érdekel az idő?

igazán nem kérek sokat: egy cigit az egyik és egy bort a másik kezembe... nincs itt baj, te sem kellessz. hazudj, kislány.. de nem. most egyedül jó, részegen akarok csak úgy lenni, mint egy esőcsepp. essen az eső!! könyörgöm! és legyen sűrű köd! éjszaka! holdhoz akarok beszélni, esőben forogni és ködben nevetni! csak ma ne kelljen gondolkodnom, csak este ne. ne zavarjon senki, ne szóljon hozzám senki, haggyon, had legyek részeg és őrült, had hazudjam, amit akarok, hogy legyen! had hazudjak magamnak egy viklágot, egy olyan nekem tökéletest. szeretnék hinni magamnak, de már senkinek nem tudok. 'hiszel már bennem?' egyre kevésbé...

hát pont ilyenek egy lány gondolatai két mosoly között az iskolában.