2010. január 23., szombat

földön ülök. fáj a fejem. rekedt a hangom. hiányzik a füzetem.

...csontig hatoló hideg, de nem érzem az alkoholtól. csúszik a cipőm, de stabilan haladok. részegek köszönnek rám, de nem félek, mert mindjárt vele leszek.
belépek. ezelőtt csak erőszakot láttam itt, de most nyugalom van és béke. ő nincs.
akkor legyen világosság !...

földön ülök. fáj a fejem. rekedt a hangom. kávé van a kezemben.

...
- te vagy niki, nem?
- attól függ kinek.
- nem emlékszel rám?
- őszintén? nem. de tudod mit? mond meg nekem van-e szerelem?
- ehhez friss levegő kell, menjünk.

földön ülök. fáj a fejem. rekedt a hangom. zuhanyozni kéne.

'biztos sokszor hallottad már, hogy kurva érdekes lány vagy.' csörög a telefon, kimegyek, hogy halljam, de azzal a lendülettel fordulok is vissza, becsapom az ajtót. 'kérek bort!' csak a vörös foltos fehér ingem mutatta, hogy nem ez az első pohár.
- kivel vagy itt?
- egyedül - mondom.
- szabad vagy, mi?
- szabadabb, mint te.

földön ülök. fáj a fejem. rekedt a hangom. zuhanyozni kéne.

telefon, oké indulok, csak ne haza kelljen, oké akkor kabát, sál, táska. hiányzik a füzetem. oké, az út csúszik, de haladnak mellettem biztosítéknak. dalíról beszélek neki. ő meg hallgat, válaszol. jó érzés. fel az emeletre, zene szól, én újra egyedül, de talán végre jó helyre jöttem.

földön ülök. fáj a fejem. rekedt a hangom. magasról ugranék.

a reggel az arcomra csap. flegmán mutat be, látod ennyi vagy... jó, akkor ennyi, de nekem sosem elég.

földön ülök. fáj a fejem. rekedt a hangom. ____végefőcím____

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése