A PP-kről

"Az emberek a nagy kékség előtt állva sokszor elfelejtik, hogy tudnak úszni, és nem mernek beleugrani. Pedig a sarkukban már ott van egy csaholó kutyahad... De akkor sem ugranak bele, és hagyják, hogy felzabálják őket a félelmeik."

"Szerinte ma attól sikeres egy fiatal srác a csajoknál, ha nagy Armani csat van az övén, vagy ha Calvin Klein-felirat van a pólóján. A kilencven százalékuknak ez számít... Egyszer neki is tetszett egy ilyen csaj, akinek ebből a szempontból ő kevés volt, és akkor önmagára haragudott... Azt is mondta, a mai Magyarországon a férfiakra -és általában az emberekre- a mosolytalanság jellemző, és ilyen értelemben sem férfinak, sem nőnek nem jó itt lenni. Annyira nem, hogy ő nem is akar itt maradni..."

"Sok férfi kihangsúlyozza az erő fontosságát. De ez fizikális vagy mentális erőt jelent? Sokan csak elvben beszélnek róla, gyakorlatban meg nem alkalmazzák. Vagy csak a gyengébbeken gyakorolják mindezt? Ők annyit is érnek..."

"Vajon miért van, hogy a pasi szeret erősnek látszani, miközben valójában egy nyámnyila PP -puha pöcs?"

Dr. Csernuson keresztül most én is ilyen dolgokon gondolkodom és keresem környezetemben a típushibákat, a pp-ket, és ohjaj hát bőven találok remek alanyokat.




kint fújdogál a szél, remélem esni fog, borult az ég, néhol áthatol a felhőn egy napsugár. én bent hason fekve hallgatom a csodálatos joni mitchell mesébe illő hangját és boldognak érzem magam. kiegyensúlyozottnak. háálleelúújjaa.

tegnap tipikus dvdzős este volt B-nél. szokásunkhoz hűen felzabáltunk mindent, bort kóstoltunk, a filmet alig hallottuk, nevetésben nem volt hiány, és persze a csokilikőr is hódított, mint mindig. Az In Bruges-t pedig mindenkinek ajánlom, hihetetlen film, Colin Farrel pedig egy isten.