2009. július 25., szombat
különös és jó
"Ölelj úgy, hogy ébredjek,
Ahogy a mélység öleli a zuhanó testet..."
biztonságban volnék? úgy érzem magam melletted. össze-vissza beszélek, erről meg arról is és látom a súlyát. most rólad van szó, P. most rajtad agyalok. az a hiba, hogy nincsen hiba? félek bármit is mondani neked, pedig nem jellemző rám, hogy nem beszélek az érzelmeimről. nem bizonytalan vagyok csak óvatos. legyél észnél te, mert én kezdem elveszíteni a fejem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése