2009. október 6., kedd

hova hova

együtt kezdtünk még nagyon régen. lassan 12 éve? talán te voltál az egyetlen, aki mellett én érezhettem magam "nagynak". tudod, amikor elestél és én ott voltam, hogy felhúzzalak. vagy mikor féltél elaludni, és virrasztottunk hajnalig. emlékszel, hogy megijesztettelek a régi kertünkben? azt mondtam, jönnek az ufók és fülpiszkálókat szórtam szét. sírva rohantál be, de szerintem még mindig vicces.
nem azt mondom, hogy sokat vártam a barátságunktól, annyira más világ vagyunk annak ellenére, hogy együtt nőttünk fel. de 10 évesen a mászókáról fejjel lefelé lógva, vagy később a tükör előtt szépítkezve, és akkor nyáron a balatonnál, és oviban a dombról lefutva..

.. sosem gondoltam volna, hogy pár év múlva egy köszönésnél nem vágsz hozzám többet. féltelek, basszameg. nagyot fogsz esni, tudod? csak akkor már nem leszek ott, hogy felállj és együtt nevessünk. de majd biztos ott lesz más...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése