2009. november 13., péntek

egy hete

ugyan.. még pont időben írok róla. a múlthét péntekről. nem is írok.



van, hogy két embert a hallgatás hoz össze. hogy szavak nélkül értik egymást a legjobban. hogy nem tudnak a másikról semmit, de pár pillanat erejéig mégis mindent. találkoztak a világaink? pont te és én? utálom, hogy tudod miről beszélek. beléd látok, pedig nem teszek érte semmit.

"
-tudod mit fogunk csinálni? kimegyünk most rágyújtunk egy cigire és elképzeljük h egyedül vagyunk egy olyan világban amilyet szeretnénk. mitszólsz?
- ha szeretnéd szolidaritásból kimegyek veled.
- köszönöm. indulunk?
- induljunk. "

köszönöm a tegnapot. de tényleg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése